Elmaradtam a dolgok rögzítésével. Ennek elsősorban személyes okai vannak, nem terhellek vele benneteket, de tekintsétek igazoltnak a lemaradásomat.
szóval ... a társasági élet szerencsére nem állt le, az Urak szokás szerint aktívan résztvettek az újabb találkozón és annak szervezésében, úgy ahogy ebben már Ernőéknél Nádasdon megállapodtuk. Karcsi meghívásában a Szalánczy vendégházban töltöttünk egy emlékezetes rövidített hétvégét Nagymaroson. A vendéglátónk Karcsinak köszönhetően bennünket is barátként fogadott és mindvégig úgy tekintett bennünket is, mint régi visszatérő társakat. Nagyon köszönjük!
Ahogy többen megfogalmaztuk ez az esemény kicsit más volt, mint az eddigiek, kevesebb poén, több mesélés...kellemes, kényelmes, jó hangulat, szeretet, ízletes kaják és ízletes italok, az elmaradhatatlan szivarok. Jó volt együtt lenni, és egyenként beszélni veletek, kicsit megnyílni előttetek, előttünk, jó volt meghallgatni mi foglalkoztat, mik az aggodalmaink, milyen örömök értek. Kellett egy ilyen elmélyülős este.
Személyesen azt sajnálom hogy a másnap reggelt nem indíthattam sörrel, mert addig tartott és órákon belül indultunk haza. A többi minden nagyszerű volt!
Lent találtok néhány fotót az eseményrő az én szememen át.
Most pedig koncentrálunk Szekszárdra, mert Doszi nagy erőkkel szervezi az új találkozót a szőlőtőkék árnyékában!
sziasztok, Manó
további fotók: itt, itt és itt
Utolsó kommentek